FÓKUSZ

A klímaválság és az ökológiai rendszerek összeomlásának veszélye, az egyre növekvő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek észlelése fenyegető és bizonytalanságot szül. Ennek csökkentésére különböző értelmezéseket és magyarázatokat keresünk, ami segítheti a túlélésünket, és az ahhoz szükséges megfelelőnek vélt cselekvéseinknek nyújt keretet.

A válság hátterében a domináns társadalmi és gazdasági rendszerek állnak, melyek egy olyan ideológiai és kommunikációs térbe ágyazódnak, amely többek közt természetesként, ezzel együtt megváltoztathatatlanként kommunikálja az uralkodó társadalmi, gazdasági viszonyokat, a jelenlegi rendszerrel versengő alternatívák hiányáról beszél.

Ez a jelentésháló egyéni és közösségi szinten is pszichológiai gátakat alakít ki, leveszi a felelősséget, vagy cselekvésképtelenség érzetét okozza, felszámolja a társadalmi szolidaritást, gátolja az alternatívában való gondolkodást.

 

A válságon ugyanakkor nem tudunk úrrá lenni a fennálló rendszer keretein belül, mivel a problémák a gazdaság jelenlegi működésében gyökereznek, a profit és piac mindent totalizáló szabályozó elvéből következnek. Ez nem csak a gazdasági működésmódokat határozza meg, de a mindennapi társas kapcsolatainkat, viszonyrendszereinket, gondolkodási kereteinket is.

Közös érdekünk az aktív, részvételen alapuló közösségek létrehozása. Olyan közösségeké, amelyek demokratikus keretek között a profitérdeket meghaladó, a közösségek és a közjó hosszútávú érdekeit szem előtt tartva cselekszenek.

A valódi megoldást egy szolidaritásra épülő, fenntartható társadalom és gazdaság jelenti.

 

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

Egy adott társadalmi rendszer már születésünkkor erősen behatárolja jövőbeni cselekvési tereinket (ha nem is kötelezvényként), előre meghatározott pozíciót, státuszt jelöl ki nem, etnikai háttér, osztályhelyzet alapján. Csoport hovatartozásainkkal lépünk be mindennemű társas interakcióba, amelyek szintén erősen szabályozottak viselkedési normák szintjén (családunkban, iskolában, közösségeinkben, munkahelyünkön, intézményrendszerekben). Erősen hierarchizált viszonyok közt töltjük napjaink jelentős részét, éljük le életünk nagy részét. Normákká kövült viszonyrendszereink, társas sémáink a kritikai gondolkodás számára sokszor szinte hozzáférhetetlenné válnak, a természetesség álcáját veszik fel, miközben a társadalmi változás szükségszerűségét látjuk nap mint nap.

Viszonyrendszereink tudatosítása pszichológiai szempontból az Én-Másik kapcsolatokat meghatározó folyamatok mentén lehetséges. Milyen dinamikák állnak a csoportban, közösségben való létezés, és gondolkodás hátterében? Mitől függ az, hogy horizontális vagy hierarchikus viszonyrendszerek mentén gondolkodunk és cselekszünk? Hogyan alakulnak ki és maradnak fenn harmonikusan működő közösségek? Miként képesek az egymással való együttműködésre, illetve tagjaik megtartására?

Ez a tudatosítási folyamat, ön és társadalmi reflexió, tudatosság a közösségi/csoport folyamatokra egy fontos eleme a demokratikus gondolkodásmód fejlődésének, hogy kritikusan legyünk képesek szemlélni a természetesnek vélt reakciókat, viszonyrendszereket és működésmódokat csoportszinten és a társadalom egészére nézve is.

Iskolai programunk

Szervezetfejlesztés

 
 
 

SZOLIDÁRIS GAZDASÁG

A szolidáris gazdaság a gazdasági demokrácia és ökológiai fenntarthatóság elveit megvalósító gazdasági együttműködést jelenti. A szolidáris gazdaság üzenete és gyakorlata arra irányul, hogy ne a profitot termeljük újra, hanem az életet magát, annak kizsákmányolása nélkül. Minden egyes ember és a közösségek alapvető szükségleteinek kielégítése az elsődleges cél.

A szolidáris gazdaság felismeri a kölcsönös függőségünket a társadalomban és a teljes ökoszisztémában, ezért demokratikus viszonyrendszerekben szervezi meg önmagát, a közösségek tagjainak egyenlő arányban van hangjuk a döntésekben.

A 80-as évek óta fejlődő koncepció és gyakorlat a gazdasági demokrácia és ökológiai fenntarthatóság jegyében működő teljes gazdasági körforgásra vonatkozik – egy olyan szolidáris gazdasági ökoszisztéma kialakítására és terjesztésére, amely összekapcsolja a gazdaság különböző területén működő szolidáris vállalkozásokat, és potenciálisan az élet minden területére kiterjed.

Ha tovább olvasnál a témában, látogasd meg a Szolidáris Gazdaság Központ oldalát.

Élelmiszer

Helyi gazdaság

 

 
 
 

RÓLUNK

2018-ban egy informális, társadalomkutatókból álló csoportként kezdtünk el azon gondolkodni, hogy a társadalompszichológia eredményeit hogyan lehet átültetni a gyakorlatba. 

2019-ben alakultunk egyesületté, a Kör-Tér Csoport átvételével, amely resztoratív módszerekkel az európai identitásról való konstruktív diskurzus, vita megteremtéséért szervezett csoportokat, tágabb célja a társadalmi töredezettség csökkentése volt. 

 

Tevékenységünk célja, hogy közösségek szervezésével és fejlesztésével lehetőséget teremtsünk alternatív társadalmi, gazdasági és ökológiai perspektívák és gyakorlatok megszületésére és megerősödésére, hozzájáruljunk a fokozódó társadalmi töredezettség és az egyenlőtlenségek felszámolásához, és egy fenntartható, demokratikus társadalom és gazdaság létrejöttéhez. 

 

Szintén 2019-ben kezdtünk el együtt gondolkodni a Szolidáris Gazdaság Központ tagjaival a szolidáris gazdaság lokális fejlesztésén Pécsen és Baranyában. Az egyesület tagsága azóta kilépett a társadalomkutatói körből, civil szereplők, kulturális, jogi és gazdasági területen dolgozók is csatlakoztak a munkához.

 

Közösségfejlesztéssel (fiataloknak szervezett társadalmi önismereti tréningekkel és közösségi érdekekért dolgozó szervezeteknek nyújtott szervezetfejlesztéssel), továbbá szolidáris gazdasági kezdeményezések facilitálásával foglalkozunk (lokális élelmiszertermelés és helyi gazdaságfejlesztés).

 

Az Erősödő Civil Közösségek támogatásának köszönhetően tudtuk elkezdeni az alapozó munkát.